A KÁROLYI CSALÁD ÖRÖKSÉGE
A környékbeli falvak, Parád, Parádfürdő, Parádóhuta és Parádsasvár története szorosan összekapcsolódik.
Parádot írott formában először 1506-ban említik, Parádsasvárt 1549-ben.
Több család birtoka is volt, a Rákócziak, Grassalkovichok után a Károlyiak bérelték a birtokot, majd 1847-ben meg is vásárolták. A család számos épületet épített, és a természeti szépségű területeknek is ők adtak nevet.
Mária Terézia 1763-as rendelete után Markhót Ferenc, Heves megye tisztiorvosa timsós ásványvizet fedezett fel, mely kihasználása céljából jött létre egy új településrész, Parádfürdő. Felfedeztek egy másik gyógyvizet is, mely kénes-szénsavas savanyúvíz volt, mai nevén Parádi Víz, közismert nevén pedig csevice, és Parádsasváron működött a csevicefürdő.
A kétközpontú fürdőt (Parádfürdő és a parádsasvári csevice fürdő) 1872-ben a Károlyi család alakíttatta egyközpontúvá.
Parád Gyógyfürdő Komplexum
A neoklasszicista stílusú épületegyüttes, melyet Ybl Miklós tervezett, ma már különböző tulajdonban van, és a funkciója is változott.
Történelmi áttekintés:
1730: a parádi völgy ásványvizeinek és forrásainak első, a legrégibbnek tartott leírása.
1763: Mária Terézia rendelete: gyógyforrások környékén fürdő létesítése, Markhot Ferenc – fürdőkúrák megkezdése.
1826: Nagyarányú építkezés kezdődik Grassalkovich báró támogatásával (szállodák, ivó csarnokok, 22 lakószoba, tágas étterem, billiárdszalon, bálterem, tágas kádak. Nagyszabású parkosítás is indul, gyönyörű sétautakat alakítanak ki.
A XIX. Század közepétől a terület a gróf Károlyi család birtoka.
1854, 1873, 1893: Zsuzsanna-lak, Ybl Szálló, Erzsébet szálló és a Juliett-lak felépítése
A XIX. Század végére 6 szálloda, 7 kisebb lakóház, 180 teljesen felszerelt lakószoba volt használatban.
A XX. század elején Parád az Osztrák-Magyar Monarchia egyik közismert és kedvelt fürdőhelye volt.
1927: A birtok állami tulajdonná válik. Nemzeti Közművelődési Alapítvány jön létre.
1936-1937-ben jelentős korszerűsítés történik a fürdőtelep épületein, keleti szárny megépítése, második emelet kialakítása, társalgó megépítése. Az Ybl szállót is emeletessé alakították, és ekkor adták át az 250 személyes nagyvendéglőt, (mai ismert nevén a Freskó Étterem) melynek díszítésével Haranghy Jenő debreceni festőt bízták meg, aki 1941-ben elkészítette nagyméretű, keretbe foglalt táblaképeit, pannóit.190 szoba és laboratórium is működött. A második világháború okozott károkat, amiket később helyreállítottak.
1952: A fürdőtelep megosztása: Állami Gyógyfürdőkórház és SZOT Szanatórium
1962: A párhuzamos feladatok megszűnése címen a gyógyfürdőkórház konyhája megszűnik, ezt a feladatot a SZOT Szanatórium veszi át. Egyidejűleg felszámolják a SZOT röntgenosztályát és laboratóriumát, ezt a feladatot a kórház veszi át.
1973-tól-1982-ig a gyógyfürdőkórház főépületének teljes felújítása
1980. január 1. : Az Egészségügyi Minisztérium rendelkezése alapján a három mátrai gyógyintézetet integrálják. (Kékestető, Mátraháza, Parádfürdő)
1992. október 1. A SZOT-szanatórium a Nemzeti Üdültetési Alapítvány tulajdonába megy át.
1994. január elsejétől a Parádfürdői Állami Kórház néven az intézet ismét önálló.
Az ezredforduló után
Parádfürdői Kórház
Már a 18. században is ismert gyógyhely, ma Magyarország egyik kedvelt rehabilitációs szakkórháza, jelenleg is országos felvevőkörrel rendelkezik. 1934-ben rendeletben minősítették gyógyfürdővé „Parádfürdő Gyógyfürdő” néven. Az 1936-37-ben – a régi fürdőtelep helyén – épült az új gyógyszálló, melynek földszintjén vasas-timsós fürdő és a szénsavas fürdő szolgáltatásainak igénybevételére 32 kabint rendeztek be, és itt alakították ki a férfi-női osztállyal rendelkező vízgyógyintézetet, azaz a gyógyfürdő-kórházat. Ez az épület a Parádfürdői kórház jelenlegi épülete. A régi része pedig a valamikori Ybl Szálló volt.
A kórház jelenleg az alábbi rehabilitációs fekvőbeteg-szakellátást végzi:
- Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály: mozgásszervi reumatikus betegségek kezelése
- Krónikus Gasztroentológiai Osztály: a gyomor- és bélrendszer, az emésztő szervek krónikus betegségeinek kezelése
- Krónikus Belgyógyászati Osztály: a krónikus epe-, hasnyálmirigy és májbetegségek vizsgálata és állapotjavítása
- A Krónikus nőgyógyászati Osztály (a női meddőség különböző formáinak kezelése) 2014. január 1-től nem működik.
A kórház által biztosított további szolgáltatások:
- Testsúlycsökkentő programokon való részvétel
- Menedzserszűrések, egészségügyi szűrések elvégzése
- Rekreáció és pihenés csendes, nyugodt környezetben
http://www.paradfurdo.hu/index_paradfurdo.htm
Freskó Étterem és Szálloda
1937 tavaszán adták át a kétszázötven személyes vendéglőt és Magyarország akkoriban legnagyobb teraszát. A belső dekorációt Haranghy Jenő debreceni festő készítette el. A falakon nagyméretű táblaképei (pannói) láthatók. A főfalon Arany János Buda halála című eposzából látható a mátrai vádaszat jelenet, az oldalfalakon pedig Kossuth Lajos 1840-es nyaralását, illetve a parádi strand 1940-es látképét festette meg a festő. A teraszra nyíló ajtóközökbe a tizenkét hónap figurális ábrázolásait tervezte, melyek valószínűleg nem készültek el, jelenleg csak három fali kompozíció látható.
Az éttermet Freskó Étteremnek nevezik, mely elnevezés helytelen, hiszen Haranghy nem freskókat festett, hanem pannókat.
Erzsébet Park Hotel
1893-ban fejezik be az Erzsébet Szálló akkori épületét Ybl Miklós tervei alapján. 2002. februárjában megújult külsővel-belsővel nyílik meg a három csillagos szálloda három hektár szabad zöldövezeti területtel. 42 szobában fogadja a vendégeket. 2006-ban átalakul. 2008-ban kerül átadásra az új szállodarész, mely a Zsuzsanna-lak helyén épült, itt kapott helyet egy újabb welness részleg és a Mofetta (szén-dioxid szárazfürdő szolgáltatás, melyre 2012-ben kapott engedélyt) és további szobák.
http://5mp.eu/web.php?a=paraditurizmus&o=XlOQOhuvDl
Parádfürdői Károlyi-kastély
A Tarna patak völgyében, annak jobb partján emelkedő dombhát tetején épült. Alapjait Grassalkovich Antal vetette meg, a kastély korábbi helyén egy urasági nyári lak épült 1770 körül, és 1798-ban házi kápolna is helyet kapott. Átépítésére a kiegyezés után került sor, az építtető gróf Károlyi György Ybl Miklóst, a neves fővárosi építészt bízta meg a munkálatokkal. 1872-re épült meg a klasszicista stílusú vadászlak, melyet később alakítottak át kastéllyá. Az északi kétemeletes szárny romantikus stílusban épült, de ezt már Károlyi Gyula építtette 1889-ben. A kastélybővítés során 44 szobássá vált, és vezetékes vízhálózattal látták el. Itt töltötték mézesheteiket Károlyi Mihály és felesége Andrássy Katinka.
1918-1919 után az elkobzott uradalmi épületet szálloda céljára használták. Utána fosztották ki, hogy kik, ez még nem tisztázott. Lehettek románok, vagy oroszok.
A kastélyt, helyreállítás után 1949-1988-ig, a Szakszervezetek Országos Tanácsa gyermeküdülőjeként üzemeltették. Ezután a Heves Megyei Önkormányzat által fenntartott Idősek Otthona költözött a falai közé, s az épületet 1996-ban Heves Megye Önkormányzata vette meg a SZOT-vagyonból. Az Idősek Otthona új épületbe költözött 2008-ban, azóta üresen áll. Károlyi Mihály emlékét emléktábla őrzi a kastélyban, melyet 1978. október 26-án helyeztek el, s melynek leleplezésén még részt vett a felesége. Az emléktábla Asszonyi Tamás munkája.
Cifra-istálló
Gróf Károlyi György fényűző istállót építtetett a fürdőtelepi kastély mellé, melynek terveit szintén Ybl Miklós tervezte, mivel a kastélyhoz tartozó korábbi istálló leégett. A Cifra-istálló 1869-1880 között épült, U alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, favázas épület, melynek két szárában háromhajós istálló, középső részében faoszlopokkal alátámasztott mestergerendás kocsiszínek találhatóak. Az utcavonalon a kerítés is hasonlóan díszes. Ma Kocsimúzeum működik itt melyet 1971-ben hoztak létre a hazánkban rendezett Vadászati Világkiállítás alkalmából.
A kocsigyártás történetét bemutató kiállításon látható öt teremben a kocsizás fejődését bemutató különböző kocsifajták a parasztszekértől a legelőkelőbb hintókig, megtalálható a hajtószán, városi szánkó, vadászatra használt négykerekű, konflis, fiáker is.
A kiállítás legérdekesebb tárgyai a XIX-XX. század jellegzetes, Magyarországon gyártott, illetve használt járművek. A különleges magyar hajtókocsik közül látható pl. az ún. cseklészi típusú, félfedeles „Eszterházy” kocsi, a fóti típusú „Károlyi” hajtókocsi, a Kölber gyártmányú „Gavallér” kocsi; legreprezentatívabb járműve az esztergomi díszhintó.
A kiállítás részeként pedig a bognár-, kovács- és szíjgyártó mesterség szerszámai is megtekinthetőek.
A Cifra-istálló bal szárnyában, az eklektikus stílusú, fagerendás, vörös téglás épület márvánnyal borított istállóiban pedig ma is láthatunk lovakat.
Az istálló fogatain történt a vendégek utaztatása Parád- Parádsasvár, Parád-Kápolna Vasútállomás között (a Recsk-Parádfürdő VÁ megépülése után pedig Parád-Recsk VÁ között 1877 után), valamint a Parád-Eger útszakaszokon.
Kocsimúzeum
Parádsasvári Károlyi kastély
A csevicefürdőt lebontották, helyére épült Károlyi Gyula vadászkastélya.
Az 1881-82-ben épült neoreneszánsz stílusú Károlyi kastély Ybl Miklós tervei alapján készült. Emeletes rizalitja és kétemeletes, német reneszánsz stílusú szárnya szintén az ő műve, persze későbbről, 1885-ből. A vadászkastélyt a források szerint a Károlyi család keresztelte Sasvár névre. A település mai elnevezése is őrzi ezt. Nevezetes lakója az emigráció után Károlyi Györgyné, Zichy Karolina volt, aki 1893-tól 1903-ig élt a kastélyban.
A Tanácsköztársaság után az állam eltulajdonította a birtokot a Károlyiaktól, akik csak a II. világháború végén kapták vissza két évre egykori birodalmukat. A szocializmus idején gyermeküdültetésre használták, majd ismét magántulajdonba került. 1996-ban vásárolta meg a jelenlegi tulajdonos az épületet és a körülötte elterülő parkot, amely a felújítás után, 1998. decemberétől várja a pihenni vágyókat 5 csillagos luxusszállóként.
Parádsasvár sokáig nem volt önálló település. 1912-ig Bodonyhoz tartozott. A kastélyt Sasvár néven emlegették, és a Sasvár kastélyról sokáig Mátrasavár néven volt ismert a falu, csak 1958-ban vált közigazgatásilag önálló községgé, ekkor kapta mai nevét, Parádsasvár.
http://www.khs.hu/hu/tortenet
Parádi víz
Parádsasvár idegenforgalmi látnivalói közé tartozik még a kastély szomszédságában található szintén Ybl Miklós tervei alapján készült IVÓCSARNOK. A kénhidrogént tartalmazó, szénsavas gyógyvíz, vulkáni utóhatások terméke. Sajnos már nem lehet itt Parádi vizet vásárolni, a mintabolt az ABC-ben található, de Parádon több helyen is megvehetőek.
St. Hubertus Panzió
A sasvári egykori Vadászház, mely a Károlyi Kastélyhoz tartozott, ma panzióként és étteremként működik.
http://www.khs.hu/st_hubertus_etterem/index.html
Ugrás az oldal tetejére
| 