ÜVEGGYÁRTÁS
A Mátrában a 15. század végén és a 16. század elején élt és dolgozhatott, 1506-ban pedig már kétségtelenül üveget gyártott a környéken Bodonyi Márton mester. A műhelyében készült üveget az egri várbeli székesegyház építkezésén használták fel. Ennek az üveghutának a közelebbi helye ismeretlen, de a forrásokban szereplő Martinus de Bodon üvegkészítő mester neve alapján a bodonyi helyszínű működés feltételezhető.
Az első üveghutát II. Rákóczi Ferenc alapította Parádóhután 1710-ben. Akkoriban Parád, Parádhóhuta és Parádsasvár is a Debrői uradalom része volt. A parádi üveggyártás így már háromszáz éves múltra tekint vissza.
A termelés mennyiségéről nincsenek pontos adataink, azt azonban tudjuk, hogy a műhely nemcsak a debrői uradalom szükségleteit elégítette ki, hanem ellátta a környék településeit is ablaküveggel, háztartási edényekkel.
1740-ben Grassalkovich Antal vette meg debrői uradalmat, így Parád is az ő tulajdonába került. 1767-ben Újhutára, a mai Parádsasvárra került a műhely, melynek oka az volt, hogy az egyre jobban fejlődő manufaktúrának a korábbi hely már nem tudott elég fát biztosítani. Az üveggyártásban egyébként nem ismeretlen az üzemek vándorlása, 50-60 éves működés után lebontották és néhány kilométerrel távolabb ismét felépítették az üzemet, ahol volt elegendő faanyag. A Parádóhutáról átköltözött üzem neve hosszú időn keresztül Újhuta volt. 1776-1824 között az Orczy család bérelte az uradalmat, ezt követően Kaán Sámuel.
Új korszak kezdődött a parádi gyár történetében, amikor a 19. század közepén Károlyi György vette bérbe a debrői uradalmat és vele az üveghutát is. 1846-ban iparmű-kiállításon a gyár díjat nyert, s még ugyanebben az évben Károlyi György Pesten üzletet nyitott a parádi termékeknek. Két évvel később már szenet is használnak a kemencék fűtésénél, ami akkoriban igen ritka volt. Szintén Parádon használtak először szódát a sokkal drágább hamuzsír helyett. Az 1800-as évek második felében többször is bővítették az üzemet, 1867 után már évente 3,6 millió palack hagyta el az üzemet. A nagytömegű palackgyártást az országos hírűvé vált parádi gyógyvíz, más néven csevice forgalmazása tette szükségessé.
Az 1880-1890-es években kezdte meg Parád a préselt üvegek gyártását. Ezek döntően poharak voltak, a kor népszerű politikusainak, közéleti személyiségeinek- Kossuth Lajos, gróf Andrássy Gyula - illetve Ferenc József és Erzsébet királyné portréjával díszítve.
A dualizmus kora a parádi üveggyártás számára is fellendülést hozott. Károlyi Mihály 1890-ben vette át apjától az uradalmat, s vele a gyárat. Az úgynevezett csevicés üvegek adták a gyár forgalmának nagy részét. 1923-ban a gyár nagy része leégett, ám még abban az évben hozzákezdtek az újjáépítéséhez. Az új kemencék beállításával a parádi gyár állította elő a hazai gyógyszeres üvegek 90 százalékát. 1945 után élte legválságosabb időszakát a gyár, az 1948-as államosításkor felmerült a bezárás lehetősége is. 1949-54 között szünetelt a termelés. A drága szállítási költségek miatt az akkori kommunista vezetés inkább szövőgyárat látott volna szívesen az üveggyár helyén. Így előbb szövőüzem működött, később karácsonyfadíszeket készítettek itt. 1954-ben azonban megindult a rekonstrukció, alig három évvel később már lényegesen bővítették is az üzemet.
A 20. század közepére a gyárban már élesen elkülöníthető a kétféle termelési profil. A parasztság számára egyszerű díszítetlen, hutakész, funkcionális ivó-, tároló- és egyéb használati edényeket, míg a kis- és középpolgári rétegek számára csiszolt, vésett, gyakran dús zománcfestésű fürdőkúra- és emlékpoharakat állítottak elő. Az előbbi kategória ivóedényei a pálinkás-, borospalackok, butellák (butéliák), butykosok, kancsók, kulacsok, vizes csuprok, boros- és pálinkáspoharak, decis és porciós üvegek voltak. A polgárság tárgyai a fürdőkúra-, illetve emlékpoharak, vázák, dísztálak, hamutartók, gyertyatartók. Ezek színes zománcfestésű, aranyozott ornamentikája neorokokó hatást mutat.
Az 1960-70 évek fellendülése után a gyár nem fejlődött tovább, a rendszerváltás után több kézen vándorolva hanyatlásnak indult. Ennek oka az is volt, hogy környezetvédelmi okok miatt áttértek a káliüveg gyártására.
Egy évtized alatt a termelés megötszöröződött, a termékek mintegy 40 százalékát exportálták. Az 1960-as évek második felében jelentős kivitelt bonyolított a gyár Kanadába, az Egyesült Államokba és több európai országba is.
A rendszerváltás után több tulajdonosa is volt a gyárnak, melynek csillaga ettől fogva folyamatosan hanyatlott. A valamikor 6-700 dolgozót is foglalkoztató üzem 1994-ben még 460 körüli fővel üzemelt, mely folyamatosan csökkent. 2005-ben pedig leállt a termelés, felszámolás alá került a gyár. Jelenleg a volt épületek az enyészeté, és összeszorul az ember szíve, ha látja.
Rénes György és Házi Tibor üvegtervező iparművészek még 1973-ban terveztették meg a Parádsasvár, Petőfi u. 21. szám alatt található üveggyártó manufaktúrát. A huta – benne egy olvasztó- és két hűtőkemencével – néhány év alatt felépült, ám hosszú évtizedekig nem indították be. Az akkori gazdasági-politikai környezet tudottan nem kedvezett az egyéni vállalkozásoknak, a magántőkés befektetéseknek. Később Házi Tibor sajnálatosan korán bekövetkezett halála megpecsételte a kezdeményezés sorsát. Rénes György nyugdíjazásáig a Parád Kristály Manufaktúránál, a „nagy” parádi üveggyárnál dolgozott vezető tervezőként, majd hosszú betegség után, 2005 novemberében ő is elhunyt.
ART GLASS KFT.
3242 Parádsasvár, Petőfi utca 21.
tel: +36-20-444-6161
e-mail: marcell.renes@artglassparad.hu
web: http://www.artglassparad.hu/
A parádsasvári üvegmanufaktúra nem “csupán” a sasvári üveggyártás hagyományainak újjáélesztője, de egyúttal a település egyik fontos turisztikai attrakciója is.
A huta hétköznapokon és szombaton 9-13 óra között látogatható. Igény szerint, előzetes bejelentkezés alapján ettől eltérő időpontban, így akár vasárnaponként is fogadnak vendégeket. A belépődíj felnőtteknek 1000 Ft, gyerekeknek 700 Ft. Diákcsoportoknak 20 fő felett a belépő 500 Ft, további két kísérőnek pedig ingyenes.
Ugyancsak mód van részt venni az igen népszerű “Fújd magad” akción. Bármely kedves vendégük lehetőséget kap saját pohara kifújására. A lehetőség a látogatási időben vehető igénybe. A kifújt poharat másnap feszültségmentesítve, lepattintva, szájcsiszolva át lehet venni, vagy kérésre postán elküldik. Mindezt személyes átvétel esetén csupán 2500 Ft-ért. Utánküldés esetén a csomagolási, és postaköltség Magyarország területére csak 1800 Ft.
Bővebb információ, egyedi igények, csoportoknak bejelentkezés:
A jelenlegi hutát működtető Art Glass Parád Kft.-t Rénes György fia, dr. Rénes Marcell és Berényi Zsolt gépipari automatizálási mérnök hozta létre. Berényi Zsolt a cégvezető.
A gyakorlatilag csaknem teljesen kész, s esztendők óta üresen álló hutaépület kemencéit az eredeti tervek szerint olajjal fűtötték volna. Az elektromos üzemre történő átalakítás megtörtént, az energiaellátást az elképzelések szerint a jövőben napelemek biztosítják. A telken a gyár működtetéséhez szükséges munkálatokat a cég elvégeztette. A hutához annak idején külön megerősített behajtó épült a Petőfi utcától az üzem bejáratáig, ez tovább bővült.
A meglévő hutaépület kiegészült egy körülbelül 80 négyzetméteres épületrésszel, amely a csiszológépek, a késztermékek és nyersanyagok elhelyezésére, a minőségellenőrzésre és egyéb kapcsolódó munkálatokra szolgál. A telek bejárati részén található családi ház iroda, bemutatóterem és mintabolt lesz az átalakítás után.
Az idegenforgalomhoz köthető tervek között szerepel a telek hátsó, erdő felőli részén egy tizenhat fő befogadására alkalmas, nyolcszor kétágyas, közös nappalival és konyhával rendelkező épület kialakítása. Ez szállásul szolgálhat a hutát kibérlő, alkalmanként ott tevékenykedő üvegtervező művészeknek, művészeti iskolai csoportoknak. Más időpontokban turisták fogadására is alkalmas lehet.
ÜVEGCSISZOLÁS
A parádi üveggyárban az üvegtárgyak díszítésével, csiszolásával is sok ember foglalkozott. Az üveggyár bezárása után, sőt voltak, akik már előtte is magánvállalkozásban űzték ezt a szakmát. Ezeknél a mestereknél még ma is látható, kipróbálható, ahogyan az üveget csiszolják, és a szépen megmunkált darabokból vásárolni is lehet.
PARÁDSASVÁR
LÁSZLÓ ÓLOMKRISTÁLY
Parádsasvár, Arany J.u.13.
36/373-574
20/480 5747
A családi vállalkozás ólomkristály termékek kézi csiszolásával foglalkozik. Különleges, egyedi termékekkel, saját tervezésű, egyéni mintavilágú kollekciókkal állnak a vásárlók rendelkezésére.
TAKÁCS ÉS TÁRSA KRISTÁLY KFT.
Üzem és mintabolt
3242 Parádsasvár, Arany János út 18.
Telefon: 06-36-544-046
Mobil: 06-20-512-12-89
takacs.laszlo650@chello.hu
http://www.takacskristaly.hu/
A Takács és Társa Kristály Kft kézi csiszolású ólomkristály termékek előállítására és forgalmazására szakosodott családi vállalkozás.
Önálló vállalkozásként 20 éve léteznek, ez idő alatt számtalan új formát és mintát terveztek meg.
KRISTÁLYGALÉRIA
A 2014. októberében átadott Üvegmúzeum a 300 éves múltra visszatekintő üveggyártásnak állít méltó emléket. A polgármesteri hivatal emeleti termeiben a gyártási folyamat részeit, és az üvegművesség remekeit, csiszolt és festett üvegtermékeket csodálhat meg a közönség.
Cím: 3242 Parádsasvár, Kristály tér 3.
36/364-058, 30/9038991
Nyitva: Hétfő szünnap
Kedd-Péntek: 10-16 óráig
Szombat-vasárnap: 10-15 óráig
Belépőjegyek: Gyerek 500 Ft, csoportos 300 Ft
felnőtt: 800 Ft, csoportos 500 Ft
PARÁD
GÁL ISTVÁN ÜVEGCSISZOLÓ
Cím: 3240 Parád. Kristály út 45.sz.
Tel.: 36/364-150
Nyitva: minden nap 8.00 - 18.00 (szombat, vasárnap is)
Üvegcsiszolás megtekinthető csoportosan is
 
Egyedi kézzel csiszolt ólomkristály termékeket: készleteket, vázákat, hamuzókat, tálakat készít. Apróvadas, nagyvadas termékek, emblémák, feliratok láthatók kiállítótermében.
MATA PÁL ÜVEGCSISZOLÓ MESTER
A kézműves-műhely mintaboltja:
Heves megye, Parádfürdő, 3244.
Pavilon sor 1. (Czifra istállóval szembeni parkolósor)
Telefon: Mintabolt: 36/544-034
Privát: 36/544-032 vagy 36/544-033
Web: www.matakristaly.hu
mail@matakristály.hu
A magyar üvegművészet nemzetközi piacokon egyik legkeresettebb alkotója Mata Pál üvegcsiszoló mester, akinek műhelyéből muzeális értékű és minőségű kristályok kerültek nyugat-európai- illetve japán piacokra, magán- vagy közgyűjteményekbe.
Ugrás az oldal tetejére
| 
