Facebook oldalon friss információk

"Kitörési pont lehet-e az idegenforgalom fejlesztése?" - kérdőíves kutatás tapasztalatai, tanulmánya

Parád Észak-Magyarország egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helye, s egyben a Mátra északi oldalán élő palóc néprajzi csoport geográfiai központja.

Közigazgatásilag hozzá tartozik Parádfürdő és Parádóhuta is.

Bodony településsel pedig közös Önkormányzati hivatal működik, de az Önkormányzat mind két településen önálló. Az üveggyártási emlékek miatt pedig Parádsasvár is fontos célpontja az idegenforgalomnak.

Ezért ezen települések fontos látnivalóit ez az oldal egyaránt bemutatja, hiszen az idegenvezetések, illetve a régebbi uradalmi viszonyok, az üveggyártás, valamint a Károlyiak építészeti emlékei miatt is szorosan összetartoznak.

Parád gyógyvizeiről és népi kultúrájáról híres üdülőhely, mely a festői szépségű Heves megye legszebb részén, a Mátra északi lábánál, a Fehérkő, a Jámborhegy és a Kékes csúcsának tövében, a Tarna patak széles völgyében, erdők lombtengerében, hegyvonulatok oltalmában hosszan elnyúlva búvik meg, a 24-es számú főút mentén.

Parád többféle gyógyvízkinccsel rendelkezik, melyek között legismertebb a kénes vegyületet tartalmazó "Csevice" és a vasas-timsós fürdővíz, és a Parádóhután található vas tartalmú Clarissza forrás.

Parád turisztikai értékét növelik idegenforgalmi látványosságai, népi építészeti emlékei, élő népi mesterségei, sajátos népi kultúrát megteremtő népcsoport, a palócok kultúrája, a lovashagyományok, a négy kiállítóhely illetve múzeum és a csodás természeti adottságok.

Több család birtoka is volt, 1603-ban Rákóczi György fejedelem vásárolta meg a településeket, és 100 esztendeig a Rákócziak birtoka volt.

II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Som-hegy alatt alapította meg az üveghutát, mely 1770-ig a régi helyén üzemelt. A 18. század második felétől 2005-ig a mostani helyén folyamatosan jelen volt az üveggyártás a településen, mely a 19. században kezdett egyre erőteljesebben fejlődni. A leromlott és kirabolt egykori üveggyár „háborús övezetre” emlékeztető látványától mindenkinek összeszorul a szíve, hiszen az jelentette az életet a település és a kistérség számára.

A Rákócziak után a települések Grassalkovich Antal birtokába kerültek, és a Grassalkovichok birtoka maradt ismét száz évre. Közben többen is bérelték, többek között az Orczy család. Orczy József nevéhez köthető az első fürdőház megépítése Parádfürdőn. A Grassalkovichok kihalása után a Károlyiak bérelték, majd 1847-ben meg is vásárolták a birtokot.