Bejelentés



Parád idegenforgalmi és turisztikai látványosságai, szolgáltatásai
A látnivalókat képen is megnézheted, de a beszélgetéseket semmi sem pótolja.

MENÜ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.









Vörösvár-hegy

feltöltés alatt.

 

 

 

1829-ben Kitaibel Pál és nyomában mások is leírták, hogy a község határában magasodó Veresvár-hegyen várromok láthatóak. Ez a hegy közvetlenül Parádfürdő felett, délre emelkedik.  366,5 méter magas, a Tarna pataktól számítva 160 méter a reális magassága.



 

A magaslat nyugati oldala mentén az Ilona-patak folyik, s a hegy minden oldalról igen meredek. A kővár maradványai ma már nem fellelhetőek. Egykori hossza negyven, legnagyobb szélessége 15 m lehetett. Észak felé rövid, enyhébb lejtő irányában folytatódik. Erről az oldalról 10 méter széles és közel 3-3 és fél méter mély árok szegélyezi, az árok külső oldalán sánc látható. A sánc a vár keleti és nyugati hosszanti oldalán négy-öt méter szintkülönbséggel mélyebben, alacsonyabb teraszként folytatódik. A nyugati oldalon lévő sánc másfél méter széles. Ez a terasz a várat körülfogja, s a déli csúcs alatt tíz méter hosszú egyenes szakasza azonosítható. Ez alatt mintegy tíz méterre még egy második, kevésbé kivehető terasz zárja le az építményt a hegygerinc felől.


A pontos felmérést végző Dénes József szerint az itt-ott megbolygatott felszínen talált cserépdarabok alapján a kővár építése a XI-XIII. századra tehető.


A parádi Veresvárról írásos adat eddig nem került elő. Keletkezésére nézve pontosabbat csak egy jövőbeni hiteles régészeti feltárás hozhatna.


A hegyet sétautak hálózták be már a Károlyi időszakban is, de 1926-tól, a Parádfürdői Fürdőigazgatóság (Nemzeti Közművelődési Alapítvánnyal együtt) tartotta karban és épített ki új utakat, melyek felügyelete a II. Világháború idején megszűnt. Utána a SZOT vette át az ingatlanokat, egyebeket 1949-től. A SZOT időszak után nincs gazdája az utaknak, s ez sajnos meg is látszik napjainkban is.



 

 

A Parádfürdőt körbevevő, eredetileg több mint 40 km-nyi kiépített sétaút-hálózat a szép táj csodálása mellett a gyógyítást is szolgálta. A fürdő- és ivókúrák mellett a fürdőorvosok a pácienseknek testre szabott napi túraútvonalat is előírtak a speciális étkezés mellett. Mindehhez, mivel a friss tej sem volt elérhető mindenhol a hűtött tárolás megoldásáig, itt a sokáig működő Tejcsarnok biztosította a friss tejet a vendégeknek. Az utak nagy része főleg sétaút volt, kiszélesített, karbantartott felülettel hogy akár egymás mellett, beszélgetve is lehessen sétálni. Az utak mentén sok pihenő pad és komoly rendszerbe foglalt tájékoztató és irányító táblarendszer volt kiépítve egy - a Fehérkő-hegy oldalában lévő - Kilátótoronnyal és jó pár kilátóhellyel. A könnyebb séták helye a Szanatórium mögötti Fehér hegyen voltak, a hosszabbak - melyek már inkább turistautak voltak - az Ilona vízesés felé, a Vörösváron illetve a patakok környékén. A veszélyesebb helyeken korlátokat, lépcsőket építettek ki, több helyen híd vezetett át a patakokon, a hidak környékén különböző sport és egyéb lehetőségek várták a turistákat, beutalt vendégeket.



 

Ebben az időben a magánpanziók, a magánszanatóriumok fizettek a szolgáltatásokért, így az utakért is.


Az egyik turista séta utat a Tegyünk Parád Kincseiért közösség tagjai kijelölték, az Egererdő Zrt. munkatársai pedig kitisztították. A tetőn szép kilátás nyílik a környező dombokra, magaslatokra, ahová majd pihenő helyet (padot) is tervezünk kialakítani, s jó lenne a későbbiekben a vár helyén egy legalább 6 méter magas kilátót is kialakítani.

 


 

A piros várrom jelzést használtuk az út megjelölésénél.



Dél felől a hegygerincen felkapaszkodva is meg lehet közelíteni. Parádfürdőről az Ilona-völgyi műúton a Mária képoszlopos tölgyfa melletti ösvényen kell betérni az erdőbe. Kb. 150 méter után egy kerítés következik, utána először vízmosás, később meredek gyalogút vezet a csúcs felé. Az 1990-es évek közepéig itt fenyves volt, ami emberi gondatlanság miatt leégett, helyébe kocsányos tölgy csemetéket ültettek. A meredek hegygerinc végén még tovább kell menni a kerítés mellett a hegycsúcs felé. A kerítés felső része a sáncra épült, itt van egy lyuk a kerítésen, amin átbújva lehet bejutni a vár területére. Az Ilona-völgyi műúttól fél órán belül fel lehet jutni a csúcsra.



 

S akik az általunk kijelölt útvonalon mennek fel, lefelé választhatják ezt az útvonalat, ami jóval nehezebb, de páratlan a kilátás.



 

Források:

Parád könyv: Csiffáry  Gergely, Cs.Schwalm Edit

varbarat.hu

varak.hu

Szádeczky-Kardoss Géza: Várak a Mátrában 1.

BNPI

Pásztor József: A Mátra útikalauz


A Vörösvár-hegy belsejében számos bányavágat is található. Az elsőt még Orczy báró vágatta az 1700-as évek végén, mert azt beszélték, hogy ezüsttartalmú rézérc található ott. Bányatársaságok is bányásztak ott vasércet. Az Etelka-, Pál-, Antal- és Róza táró, valamint a Vaskapu-Ereszke is ezeknek a bányászati eseményeknek az emlékei.



 

A geomania.hu oldalon található az Antal-táróról egy leírás.

Antal-táró meddője, vízmosás, Parádfürdő, Mátra

Geológia: A Vörösvár oldalán eredetileg timsót termeltek, majd 1790-ben réz- és ezüstércet kutatták. 1850-55 között a Pest-Mátrai Bányatársulat megnyitotta az Antal- és Irma-tárót egymáshoz közel a Vörösvár É-i oldalának egyik vízmosásában. Az ígéretes érchozam ellenére 1858 és 1925 között a bányát szüneteltették, majd az Urikány-Zsilvölgyi Rt. az alatta lévő Orczy-táróban folytatta a kutatást. 1949-ben a Recski Ércbánya ismét kezdte a kutatást az Antal-táró vágatrendszerében, de ipari termelés nem folyt benne. 2012-2013 között a bányarehabilitáció folyamán az Antal-tárót átvizsgálták, bizonyos mértékben kitakarították , majd denevérbarát módon véglegesen lezárták. Az oligocén korú andezit-piroklasztit kőzetben hidrotermális folyamatok okozták a kőzet agyagos elbontódását, ércesedését. A táró alatti vízmosás több helyen átvág kvarcos-fakóérces-agyagásványos teléreket. A található ásványok a kvarcos-érces darabokhoz kötődnek, gazdag másodlagos ásványtársulást kínálnak.

Leírás: Az Antal-táró védett denevér-populációnak biztosít lakhelyet, ezért lezárták és csak a kis repülő lakóinak hagytak szabad bejárást. Az ásványgyűjtőknek marad a vízmosás, amiben kis szerencsével még gyűjthetnek. A táró megközelíthető a Hegyes-hegy-nél ill. Veresagyag-bérci táróknál leírt útvonalon (piros jelzésű turistaút, ill. a Mária-képoszlopnál induló erdészeti út), az Etelka II.táró és a Hegyeshegy II-táró között félúton fekszik a Vörösvár oldalán.

Fellelhető ásványok:

 

anglesit, anterit, azurit, barit, brochantit, crandallit, galenit, gipsz, jarosit, kalcit, kalkantit, kalkopirit, kvarc, hegyi kristály, malachit, pirit, plumbogummit, rozenit, szfalerit, tennantit, terméskén, tetraedrit, vasoxidok.

 

 



Képgaléria









Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!