Bejelentés



Parád idegenforgalmi és turisztikai látványosságai, szolgáltatásai
A látnivalókat képen is megnézheted, de a beszélgetéseket semmi sem pótolja.

MENÜ












ILONA VÖLGY ÉS A PARÁDFÜRDŐI PARK

 

A Károlyiak sok területet és épületet neveztek el családtagjaikról.


Gyula gróf az épületeket a lányairól nevezte el. Erzsébet-szálló, Zsuzsanna-lak és Juliett-lak.


Károlyi György az Ilona völgyet pedig unokájáról, Dessewffy Ilonáról nevezte el, Károlyi Mihály pedig a parádfürdői kastély körüli található területet Sándor-rétnek keresztelte el, nagyanyjának második férjéről, aki egyben a nevelőapja is volt.

 


 


A Parádfürdői Park Észak-Magyarország legszebb parkja. A parkok tervezésével és kivitelezésével 1883-ban a Recsken élő Jámbor Vilmos főhercegi-kertigazgatót bízták meg. Ő telepítette sikerrel a szabolcsi jonatánalmát a Károlyiak Sándor-réti majorjába. A főút északi oldalán került kialakításra a Felső-Park, melynek sétányát egy futórózsákkal befuttatott híd kötötte össze az Erzsébet szállóval, amit később lebontottak. A másik oldalon található az Alsó-park. Mindkét park angol stílusban készült, és különböző fenyőfajtákat, platánokat, hársakat telepítettek benne. Később juharok, vöröstölgyek, japán vöröslevelű alma- és szilvafák, és sok cserjefaj került a parkba. Ma kb. 80 cserje és fafaj található itt: szerb lucfenyő, malonyai tuják, álciprusok (Chamaecyparis), magashegységi henye fenyő (Pinus mugo), kolorádó fenyő és cukorsüveg-fenyők. A patak partokon hatalmasra nőtt égerfák vannak. A kb. 8 hektáros terület 1982 óta védett. A védett park szabadon látogatható.



 

Fürdőparknak nevezik ma is, még ha nincs is már fürdő Parádfürdőn. A Felső-parkban 1959 márciusáig állt egy fehér márványból készült Krisztus-szobor, melyet Károlyi György veje, Dessewffy Aurél állíttatott hálája jeléül, miután a parádi gyógyvíz segítségével kigyógyult betegségéből. A szobrot később ismeretlen okból elbontották, elszállították. Itt található a Pletykafa is, melynek neve Károlyi Mihály feleségének parádi tartózkodása idején keletkezett, idejártak az arisztokrácia női tagjai megbeszélni a dolgaikat.

 

 

Károlyi Gyula, Károlyi György fia kimondottan kedvelte a gesztenyefákat, ma is gesztenyesor látható a Parád-Recsk, Parád-Parádsasvár, valamint Sándor-réten, az Ilona-völgy több kilométeres szakaszán.

 

 

Az Alsó Park Eger felőli bejáratánál található a Rákóczi-fa, melyhez egy régi legenda kötődik, hogy II. Rákóczi Ferenc 1710-ben a Felvidékre tartva e fához kötötte a lovát. Az tény, hogy a fejedelem megfordult Parádon, hiszen ő létesítette az Üveghutát. A több száz éves kocsányos tölgy átmérője 9,5 méter, lombkoronája teljes pompájában 40 méter volt, de sajnos néhány éve kiszáradt.


 

 

A Károlyi kastély mellett továbbhaladva pillantjuk meg először az Ilona patakot. A kastély fölött magasodik a Vörösvár, ami ma már csak egy 369-es magaslat, ami egykor egy Földvár lehetett. Továbbhaladva az Ilona völgyben, eljutunk a Mária-kegyhelyhez, továbbhaladva pedig a Szent-István forráshoz, a környék nyelvén a Csevice-kúthoz. A forrás vize természetes szénsavat tartalmaz. A kút környékén kulturált pihenő hely található. Turista jelzés jelzi innen az utat az Ilona vízesés felé, de a patak medrét követve is el lehet jutni e természeti csodához.

 


 

Az Ilona-völgyi vízesés kb. 10 méterről zuhan alá. Az Ilona-patak vize az Ilona-völgy függőleges sziklafalának V alakú felső hasadékából vékony sugárban zúdul alá. A 20-30 méter magas bükk óriások, a kavicsként szétszóródott sziklák csodálatos látvánnyal lepik meg a túrázót.

Tanösvény

Az Ilona-patak mentén kialakított tanösvény a Keleti-Mátra földtani értékeit és a hajdani ércbányászat emlékeit mutatja be egy 6,5 km hosszú túraútvonalra felfűzve. Az Ilona-völgy határvonal az eocén és a miocén vulkáni képződmények (a rétegvulkáni andezithez kapcsolódó színesérc-tartalmú telérek és a miocén andezittelérek), valamint az oligocén tengeri üledékes kőzetek között.

A tanösvény nyolc állomást érint, 6,5 km, és kb. 2,5 órás túra.

Állomások:

  1. Etelka-táró: Az ércbányászati tevékenység első nyoma a környéken. Réz- és ezüstércet termeltek ki itt.
  2. Vaskapu-ereszke
  3. Mélyszinti kutatás
  4. Timsós-táró
  5. Szent István-csevice
  6. Ördöggátak
  7. Ilona-völgyi homokkő feltárás
  8. Ilona-völgyi vízesés

A tanösvény egész évben szabadon látogatható. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság előre bejelentett igény alapján szakvezetést biztosít a bejárásához.

 

A tanösvény bejárásához füzet ingyenesen a Benzinkútnál található.





Ugrás az oldal tetejére












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!