Bejelentés



Parád idegenforgalmi és turisztikai látványosságai, szolgáltatásai
A látnivalókat képen is megnézheted, de a beszélgetéseket semmi sem pótolja.

MENÜ












BAJI IMRÉNÉ KIS JULIANNA KOSÁRFONÓ NÉPI IPARMŰVÉSZ

 

Cím: 3240 Parád, Sziget u. 6.

Tel.: 36/364-481


Nyitvatartás:

Hétfő: Szünnap

Keddtől-vasárnapig 10-16 óráig.


2013-ban készült interjú (Béres Magdi)

Fűzfavesszőkbe álmodott világ

Baji Imréné Kis Julianna kosárfonó népi iparművész 1944-ben született Békés megyében, a kosárfonás szeretetét és az alapvető fonási technikákat szintén kosárfonó édesapjától sajátította el még gyerekkorában, így belenevelődött a szakmába. Tizenkét évig dolgozott a békési Kosárgyárban. Négy évig mintakészítőként is dolgozott. 1985 óta népi iparművész.

1982-ben költözött Parádra, jelenlegi műhelye és a kiállítás 2002 óta látogatható.



 

– Mennyire tartod fontosnak a palóc mindennapokban a kézműves mesterség jelenlétét?

– Úgy érzem, nagyon fontos. Én nem vagyok palóc, a mindennapokban azonban minden népcsoportban ott volt és ott van ma is a kézműves mesterség, hiszen az előállított tárgyak részben rendszeresen használhatóak, vagy pedig dísztárgyként őrzik egy kultúra emlékeit.

A fiaidnak is továbbadtad a kosárfonás mesterségét, ők is folytatják, amit te elkezdtél? S másokat megtanítottál-e erre a szakmára?

– Igen. Imre 1987-ben, Zoltán pedig 2000-ben kapta meg a népi iparművész címet. Igaz már nem élnek Parádon, de a kiállításon az ő alkotásaikból is találhatóak darabok. Volt, hogy oktattam is ezt a szakmát, sok felnőttet tanítottam meg a kosárfonás fortélyaira, és sok gyermek csoportnak tartottam bemutatókat a műhelyemben, ahol maguk is kipróbálhatták a kosárfonást, az általuk készített darabokat haza is vihették, valamint népművészeti szaktáborokat vezettem az ország számos pontján.

Jártál-e, jársz-e vásárokra? Hogyan értékesíted a termékeidet? Tartasz-e még bemutatókat?

Régebben sokat jártam, ma már sem a korom, sem pedig az egészségem nem teszi ezt lehetővé. Vásárokon is tudtam eladni, a műhelyemben is, és voltak boltok, akiknek rendszeresen szállítottam. Ma már kevés terméket készítek, de annyira hozzám nőtt ez a munka, hogy nehezen válok meg tőle, csinálnám ma is, ha az egészségem engedné, de már úgy érzem, hogy nem tudok többet, és bemutatókat sem tudok vállalni, bár nagyon szeretném.

Merre voltak kiállításaid?

– Sok kiállításon vettek részt a munkáim és a fiaim alkotásai is. Többek között Zsámbék, Eger, Budapest, Pécs, Kecskemét, Ózd, Besztercebánya településeken, de Olaszországba, Németországba is eljutottak a műveim.

Számos kitüntetést kaptál. Felsorolnál néhányat?

– Több díjat nyert, zsűrizett alkotásom van, és több helyről is kaptam elismerést. 1986-ban a MÚSZ Heves Megyei Elnöksége a „Megye úttörőiért” elismerést adományozta. 2001-ben Hagyományőrző díjat kaptam a paraszti kézműves kultúra továbbéltetése elismeréséül. 2007-ben Kodály Zoltán közművelődési díjat, 2008-ban pedig a Heves Megyei Népművészeti Egyesület részesített 25. éves jubileumi elismerésben. (Az Egyesület alapító tagja voltam.) 2009-ben a Népművészet mestere díjjal ismerték el az alkotómunkámat.

Többféle alapanyagból is készítesz alkotásokat, melyek ezek?

– Többségében magyar fűzfavessző, amerikai fűz, szalma, háncs, hántolatlan zöld vessző, hajas barna vessző, de használtam trópusi nádat is, főleg a gyermek bútorok készítésénél, és alkalmaztam a szalma és háncs kombinációját is.

Vannak-e ebben az ősi kézműves tevékenységben olyan elemek, amik az egyéni elképzeléseknek (újításnak, modernizálásnak) is teret adhatnak? Van-e ilyen a te munkásságod alatt született alkotások között?

– Készítettem a hagyományos formákat is, de ezeket továbbfejlesztettem úgy, hogy a mai háztartásokban is praktikusan használhatóak legyenek. Pl. kenyértartó kosarak fedéllel és a nélkül, kis gyümölcsös kosárkák, tálcák, fonott demizsonok, kis dobozok, lámpaernyők, állólámpák, füles kosarak, szalvétatartók, ruhatároló kosarak, kézimunkakosarak, fonott kínáló garnitúrák, babagarnitúrák, gyerekjátékok újabb csoportja. A kosarak nagy részét már textíliával béleltem ki, ami kedvelt lett a vásárlók körében is.

Léteznek az úgynevezett „Baji figurák”. Olvastam, hogy a kezeid alatt csodás kisplasztikákká váltak az üvegfonásnak indult munkáid.

Valóban az üvegfonás volt az egyik kedvencem, és így készültek az egyedi tervezésű és kivitelezésű fonott népi figurák, amelyeket én álmodtam meg az üvegfonás közben. Sok üveget és poharat öltöztettem fel, ilyenek a „fejkendős”, „vállkendős”, „kucsmás”, „kalapos”, „csikós”, subás pásztor”, „nagybajszú”üvegek, ezek azonban már csak a kiállításon láthatóak.

Mit jelentett és jelent életedben a kosárfonás?

– Magát az életet, hiszen mindig része volt az életemnek, elképzelni sem tudtam volna, hogy mást csináljak. Kézműves tevékenység, de ugyanakkor művészet is, s a művész önálló alkotó, aki a saját tudását adja át, és én ezt tettem életem során.

Csodálatos kiállítás található a lakásodon, a Palóc ház szomszédságában, korábbi zsűrizett munkáidból, későbbi műveidből, és a fiaid alkotásaiból is. Bemutatja a kosárfonás fejlődését, hiszen láthatunk olyan tárgyakat, amilyeneket kétszáz évvel ezelőtt is készítettek, majd pedig újabbakat is, láthatóak az iparosodás utáni berendezési tárgyak, ajándék és dísztárgyak, fonott üvegek és poharak mellett a különböző mesefigurákat szimbolizáló fonott játéktároló kosarak is, mint pl. Mazsola és Tádé, a Fogmosó maci, nevetős maci, Spongya bob.

Mennyire látogatható ez a kiállítás most, és mik a terveid vele a továbbiakban?

A kiállítás úgy érzem, bárhol megállná a helyét, de nem tudom még, hogyan lehetne ezt fenntartani. Az egészségi állapotom miatt, én már nem tudom ezt vállalni, keressük a megoldást, hogy a kiállítás továbbra is látogatható legyen majd.


Ugrás az oldal tetejére












Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!